LÁTNIVALÓK

Öt dolog, amit talán nem tudsz a gízai Nagy Piramisról

A Kheopsz-piramis, más néven a gízai Nagy Piramis vagy a Kheopsz-piramis, a gízai nekropolisz három fő piramisa közül a legrégebbi és a legnagyobb. Az ókori világ hét csodája közül a legrégebbi, és az egyetlen, amely a mai napig fennmaradt.

A piramis építése 15-30 évig tartott, és az egyiptológusok szerint Kheopsz fáraó maradványainak elhelyezésére épült. Az ókorban e megasírok építéséhez használt rabszolgák legalább, ha nem több mint 2 300 000 tömböt használtak fel, amelyek egyenként átlagosan körülbelül 2,5 tonnát nyomtak.

A piramisok par excellence a rejtélyek helyszínei, ezért nagyon érdekes elmenni és felfedezni néhány olyan érdekességet, amely a nagyközönség számára talán kevéssé ismert.

Di Nina - Opera propria, CC BY 2.5, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=282496
Öt érdekesség a gízai piramisról
A Kheopsz-piramis, más néven a gízai Nagy Piramis vagy a Kheopsz-piramis a legrégebbi és legnagyobb a három fő piramis közül a gízai nekropoliszban. Az ókori világ hét csodája közül a legrégebbi, és az egyetlen, amely a mai napig fennmaradt. A piramis építése 15-30 évig tartott, és az egyiptológusok szerint Kheopsz fáraó maradványainak elhelyezésére épült. Az ókorban e megasírok építéséhez használt rabszolgák legalább, ha nem több mint 2 300 000 tömböt használtak fel, amelyek egyenként átlagosan körülbelül 2,5 tonnát nyomtak. A piramisok par excellence a rejtélyek helyszínei, ezért nagyon érdekes elmenni és felfedezni néhány olyan érdekességet, amelyekről a nagyközönség számára talán kevéssé ismertek.
Di Alex lbh - Opera propria, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=132080
Eredetileg a piramis felszíne sima volt.
Eredetileg a piramist teljesen fehér mészkő borítás fedte, teljesen sima külső felülettel. Egy 14. századi földrengés következtében azonban ez a burkolat leomlott, és később Kairóban épületek építéséhez használták fel. A burkolatból már csak néhány kő látható az alap körül.
Di Berthold Werner - Opera propria, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=12
Egy időben a piramisok magasabbak voltak...
A mészkőből készült külső burkolatuk pusztulása és az időjárás okozta több ezer éves erózió miatt a piramisok ma jóval alacsonyabbak, mint eredeti magasságuk. A Kheopsz nagy piramisa, amely építése idején 147 méter magas volt, ma már csak 138 méter magas. A Kephrén piramis egykor 143 méter magas volt, de ma már 136 méter. A piramisok közül a legkisebb, a Mükerinosz piramis 66 méter magas volt, most pedig 61 méteres.
Getty Images
A sírrablók folyamatos fosztogatása
Népszerűségük, pompájuk és a védelmük nehézségei miatt, különösen a korábbi évszázadokban, a gízai piramisokat is sokszor kifosztották, ugyanúgy, mint más királyi sírokat. Mivel köztudott volt, hogy a fáraók nagyon értékes tárgyakat temettek el, az ilyen típusú tolvajok meglehetősen gyakoriak voltak az ókori Egyiptomban. Tehát, amit feltételeznek, hogy a piramisokat a befejezés és a lezárás után 500 éven belül kifosztották.
Getty Images
Piramisok és csillagképek
Az egyiptomiak építészeti és csillagászati ismeretei még ma is szótlanul hagyják a tudósokat. A három gízai piramis (Kheopsz, Kéopsz, Kéfrén és Mükerinosz) ugyanis az Orion csillagkép övének három csillagához hasonlóan van beállítva, ami a modern műszerekkel jól megfigyelhető, de már az ókorban is ismert tény volt.
Getty Images
Annak ellenére, hogy ősi, a gízai komplexum nem a legrégebbi...
Köztudott, hogy a gízai piramisok milyen régiek, mégsem ezek épültek először. Az egyiptológusok úgy vélik, hogy a szakkarai Dsojer lépcsőpiramisa, amely feltételezhetően i. e. 2630 körül keletkezett, az eddigi legrégebbi fennmaradt piramis. A gízai Nagy Piramis i. e. 2560 körül épült, 70 évvel a Dsojer-piramis után.
Informativa ai sensi della Direttiva 2009/136/CE: questo sito utilizza solo cookie tecnici necessari alla navigazione da parte dell'utente in assenza dei quali il sito non potrebbe funzionare correttamente.